Jézus születése

Ismerje meg Jézus születésének hiteles történetét, a betlehemi eseményeket és a próféciák beteljesülését Máté és Lukács evangéliuma, valamint a történelmi tények alapján. Jézus születésének magyarázatához a Máté evangéliuma a kiindulópont, mivel Isten fő evangéliumnak tette az első helyre a négy evangélista előtt.

"Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augustus császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Cirénius (Kvirínusz) kormányozta."— Lk 2,1-2:

Történelmi háttér: Augustus császár és a népszámlálás

Augustus (Octavius) kormányzó (legatus), az első római császár, aki I. e. 27-től, I. u. 14-ig uralkodott. Ő rendelte el azt a népszámlálást, amely Jézus születése előtti napokban, hetekben, szükségessé tette a Szent család Betlehembe való utazását. Augustus császár idején három népszámlálást tartottak az egyre hatalmasabb birodalomban: i. e. 28-ban, i. e. 8-ban, illetve i. sz. 14-ben. Valószínűsíthető, hogy az i. e. 8-ban elrendelt népszámlálásra hivatkozik Lukács evangéliuma (Lk 2,1). Ez az összeírás kifejezetten az adóztatható személyek számának a felmérését szolgálta.

Krisztus, Nagy Heródes uralkodásának 35. évében született, akit a rómaiak tettek királlyá Kr. e. 43-ban, mint Júdea regionális királya, amely Jeruzsálemet és Betlehemet foglalta magába. Uralkodása i. e. 4-ben bekövetkezett haláláig tartott. Történelmi feljegyzések szerint, a rómaiak Kr. e. 37-ben tették királyá Heródest Judeában, azonban már 43-ban uralkodónak számított, mikor a 26 éves Heródest (szül.: Kr. e. 74) Galilea parancsnokává nevezték ki. Szíriában pedig Quirinus (azaz: Cirénius vagy Kvirínusz) kormányzó uralkodott.

Megjegyzés: Csak Máté és Lukács ír a négy evangélista közül Jézus születéséről, azonban ketten kétféleképpen. Megértéséhez Jézus szelleme, Isten bölcsessége szükséges. Ha azt állítja a Szentírás, hogy Jézus örökké él, imádkozzunk hozzá, hiszen róla van szó, és Ő meg tudja mondani születése dátumát és körülményeit, amit anyja Mária elmondott neki később.

Jézus születése Máté evangéliuma szerint

A leírás szerint, Jézus születési helye a júdeai Bet-lechem (Betlehem), ami azt jelenti, hogy kenyér-háza. Jeruzsálemtől mindössze 8-10 km, ugyanitt született nevelőapja, József és őse Dávid király.

Máté nem tér ki bővebben Jézus születési körülményeire, mindössze annyit ír, hogy anyja bepólyálta majd a Jézus nevet adta neki születése után. Ezután a történetet azonnal a napkeleti bölcsek eljövetelével folytatja, akiket egy fényes csillag vezérelt Jeruzsálembe (nem Betlehembe), ahol magát a Júdea tartomány királyát (akihez Betlehem is tartozott), Heródest keresték, gondolván, hogy ő már tud a „Megváltó Jézus” születéséről, és kérdést tettek fel neki:

– Hol van a zsidók királya, aki megszületett? (Mt 2,2).

Ennél rosszabb, veszélyesebb kérdést már nem is tehettek fel Heródesnek, aki királysága megtartása érdekében feleségeit és gyermekeit is meggyilkolta, ágyasait pedig mind kínvallatásnak vetette alá, hogy megtudja, kik akarják megfosztani trónjától, és akkor jönnek a napkeleti bölcsek, hogy hol született meg a zsidók királya? A történet alapján a bölcsek nem voltak tisztában a helyzet súlyosságával, amit tettek, és azt sem tudták pontosan, mikor született Jézus, csak annyit tudtak, hogy megszületett.

Kik voltak a napkeleti bölcsek valójában?

A bölcsek nem hárman voltak valószínűleg, és nem királyok, és nem is Gáspár, Menyhért és Boldizsárnak hívták, hanem egy csoport asztrológus lehetett a babiloni király udvarából, ahogy a Biblia leírja, szolgáikkal együtt. Nekik jelent meg a csillag az égen végig mutatva az utat Jeruzsálemig, Heródes palotájáig, majd Jézus születésének helyéig, Betlehemig.

Vegyük figyelembe, ez abban az időben történt, mikor nem volt aszfaltos autóút, és repülő sem, amivel hamar odaértek volna a kb. ezer km-re fekvő Babilonból, ami a mai Irak területének felel meg. Egy hozzávetőleges távolságot a Biblia is megad a Babilon és Jeruzsálem közti út megtételének hosszáról, ami Ezsdrás pap Babilonból Jeruzsálembe menetelét írja le, és ez megfelel a bölcsek által megtett távolságnak, mivel Betlehem alig 8 km-re van Jeruzsálemtől.

"Ezsdrás az első hónap első napján indult el Babilonból, és az ötödik hónap első napján ért Jeruzsálembe, mivel Isten jóságos keze volt rajta."— Ezsdrás 7,9:

Számíthatunk ezek szerint legalább négy hónapot attól az időponttól, amikor meglátták a csillagot és felkészültek a hosszú utazásra, feltéve, hogy rajtuk is Isten jóságos keze volt, mint Ezsdrás papon. Ha nem volt Isteni áldás, ez az utazás tarthatott, akár 6-7 hónapig is.

A bölcsek azt is elfelejtették, hogy abban az időben csak bőséges ajándékkal lehetett járulni a király elé, azonban a Biblia nem említi, hogy Heródes királynak ajándékot adtak volna, ezért a bölcsek szerencsésnek mondhatták magukat, hogy Heródes nem végeztette ki őket. Ez is mutatja, hogy Isten volt velük.

Azt azonban megemlíti az író, hogy Jézusnak királynak kijáró ajándékot vittek. Aranyat, tömjént és mirhát. Máté elmondása szerint egy házban (nem istállóban és jászolban) találtak rá a bölcsek Józsefre, a gyermek anyjára Máriára, és Jézusra. Végül a bölcsek, az asztrológusok hazatértek, de nem mentek vissza Heródeshez, mivel Isten álmukban figyelmeztette őket, hogy más úton térjenek haza, nehogy újabb hibát kövessenek el Jézus ellen.

Mária kötelező tisztulása a szülés után

Mária hét napig tisztátalannak számított a Mózesi törvény szerint (3Móz 12,2-4), ezért metélik körül a fiú gyerekeket csak a 8-ik napon, és ezután jött a névadás ideje is az akkori (és mostani) törvény szerint, mikor Jézusnak nevezték el. Ezt a nevet az angyal adta neki, mielőtt fogantatott volna. Még mindig Betlehemben voltak, mert a Törvény szerint, fiú születése esetén az anya nem mehet ki a házból további 33 napig, a vér tisztátalansága miatt. Összegezve, legalább 40-41 nap, amíg Mária elhagyhatja a házat és kimehet a szabadba, ezalatt az idő alatt Heródes biztos nem kereste a gyermeket, mert ekkor még könnyen megtalálták volna.

Jézus már 40 napos, mikor a 8 km-re levő fővárosba, Jeruzsálembe utaztak, hogy bemutassák őt az Úrnak, ahol ebből az alkalomból áldozatot kellett bemutatni. A tehetősebbeknek egy esztendős bárányt kellet egészen égőáldozatul vinni, a szegényebbnek elég volt két gerlice, vagy két galamb (3Móz 12).

A szent család menekülése Egyiptomba

Máté evangéliuma szerint, ezek az események után jelent meg Józsefnek álmában Isten, és figyelmeztette, hogy induljon Egyiptomba, mert Heródes halálra keresi a gyermeket. Ekkor jutott el Heródes tudatáig, hogy a bölcsek átverték, mivel nem mentek vissza hírt vinni, jelenteni, hol tartózkodik Jézus és milyen idős lehet már, ezért Heródes kiküldte a katonákat, hogy Betlehemben és környékén végezzenek minden 2 év alatti fiú gyermekkel, mivel nem tudta eldönteni, mikor született Jézus.

Miért a 2 év alatti gyermekeket gyilkoltatta meg Heródes?

Heródes a bölcsektől tudta meg, hogy megszületett „Izrael királya”. Felmerül a kérdés, ennek tudatában miért nem korlátozta a gyerek mészárlást egy év alatti gyerekekre, vagy 6 hónap alattira, ezzel sok ártatlan lelket lehetett volna megmenteni a haláltól. A történetből, arra lehet következtetni, hogy a bölcsek és Heródes sem tudta, mikor született Jézus, aznap vagy már egy éve.

A Betlehem és Egyiptom közötti utazás távolsága

A Szentírás nem ad tájékoztatást, hogy József és Mária hogyan vitte Jézust Egyiptomba, csak annyit említ, hogy Isten szólt Józsefnek. Azt sem említi a Biblia melyik útvonalon, településen haladtak át. Feltételezések szerint szamárháton utazott Mária és a kis Jézus, és valószínűleg József ekkorra tartogatta a bölcsek arany és többi ajándékát, amelyből szamarat is vásárolhatott, amelyen Mária utazott Jézussal. Ebből a tartalékból fedezhette az Egyiptomi tartózkodás kiadásait is.

Betlehem, ahol Jézus született, kb. 170 km távolságra van Egyiptomtól. A mai határok ismeretével, Palesztina és Egyiptom határán található Rafah határátkelőhely a legrövidebb. Egyszerűen átlépték a legközelebbi júdeai határt, és ott maradtak Heródes haláláig. Azután szólt Isten Józsefnek, hogy hazatérhetnek, mert meghalt Heródes, aki halálra kereste Jézust.

Jézus születése Lukács evangéliuma szerint:

Lukács evangélista Jézus születését sokkal visszafogottabban, szerényebben írja le, mivel szerinte nem napkeleti bölcsek mentek Jézushoz, hanem egyszerű pásztorok, nem csillag vezette őket Jézushoz, hanem angyalok jelentek meg este a pásztoroknak és hírül adták, Jézus születését.

A betlehemi pásztorok látogatása a jászolnál

Nem a messzi kelet valamelyik országából keltek útra, hanem Betlehem közelében tanyáztak, ahol legeltették, éjszaka pedig vigyáztak a nyájra, ajándékot sem vittek Jézusnak, hanem csak elmondták Máriának és Józsefnek, amit az angyalok tudattak velük, hogy ma megszületett a „Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában”.

Máté írásával ellentétben, nem Heródeshez vezetett első útjuk, hanem elmentek egyenesen Dávid városába, azaz Betlehembe és ott egyszerűen megtalálták a kis újszülött Jézust egy jászolba feküdve. Végül azzal zárja a történetet, hogy József, Máriával és Jézussal visszatér Názáretbe, ahonnan a népszámlálás végett jöttek. Lukács egyáltalán nem tesz említést Heródesről, a gyermekgyilkosságról és az Egyiptomi utazásról. Egyszerűen azt állítja, hogy Jézus születése után visszatértek Názáretbe.

írta: Kacsó Károly. 2024. április 14.| frissítve: – – –