A Kánai menyegző

A kánai menyegző Jézus első csodájának részletes, történeti rekonstrukciója, amely bemutatja a víz borrá változtatásának hátterét, a tanítványok elhívásának körülményeit és a korabeli zsidó szokások szerepét az eseményben.

A kánai menyegző bibliai alapja

A kánai menyegző történetét egyedül János evangéliuma írja le, ezért a csoda értelmezésének kiindulópontja János részletes beszámolója. A víz borrá változtatása Jézus első nyilvános csodatétele, amelyben megmutatkozik isteni hatalma és a tanítványok hitének megerősítése.

Jézus által a Kánában véghezvitt csoda, a víz borrá változtatása történet magyarázatához, a János evangéliuma a kiindulópont, mivel a négy evangélsita közül egyedül János az, aki ezt a csodát leírta.

"Jézus azt mondta nekik: »Töltsétek meg az edényeket vízzel!« Színig töltötték őket. Ekkor így szólt hozzájuk: »Most merítsetek, és vigyetek belőle a násznagynak!« Azok vittek neki. A násznagy odahívta a vőlegényt, és azt mondta neki: »Minden ember a jó bort adja először, és miután megittasodtak, akkor a kevésbé jót. Te mindeddig tartogattad a jó bort!".— Jn 2,1-10

Első csodatétel:

Jézus szolgálata kezdetén véghez vitt első csodatételéről, a négy evangélista közül csak János írja le azt az eseményt, ahol Jézus borrá változtatta a vizet. Máté, Márk, Lukács betegek gyógyításának csodáival kezdi az írását, és egyáltalán nem említi ezt az eseményt, ellenben Jánossal, aki máris egy olyan csodának a leírásával kezdi, melynél a többi evangélium szerzője talán nem volt jelen, és nem akart később olyan jeleneteket leírni, aminek nem volt szemtanúja, vagy a gyógyításon és démonok kiűzésén kívüli csodákat nem tartották (akkor) igaznak, vagy nem illett bele ilyen csoda a Jézus történetébe, amit megírtak.

A tanítványok elhívásának előzményei

A történet János evangéliuma szerint értelmezve, azzal kezdődik, hogy Keresztelő János egyik tanítványa (valószínűleg János, aki ezt a történetet, mint szemtanú leírta) és András – görögül Andreasz ('férfias') a Jóna fia, azaz teljes nevén Jóna András (Simon Péter testvére), aki Betsaida városában született, hallották János kijelentését, hogy Jézus a Megváltó, és elkezdték követni Jézust. Ők voltak János szerint az első tanítványok, akik személyesen láthatták, Kánában az esküvőn, amint a vizet borrá változtatja. Ezért lehet csak a János evangéliumába leírva.

Keresztelő János tanítványai és Jézussal való találkozásuk

Ez úgy történt, hogy Jézus elment Béthabarába (Jn 1,28), nagybátyjához Keresztelő Jánoshoz, aki egyidős volt vele, körül belül 30 éves, ahol János tanított és keresztelt a Jordán folyó mellett. János, Jézus rokona, mivel János anyja Erzsébet, aki Mózes bátyjának, Áron főpapnak leszármazottja, a Zakariás pap felesége és Jézus anyukája Mária testvérek lehettek, aki József felesége (József Dávid király leszármazottja). Már az előző napokban szólt Isten Jánosnak álmában, hogy a napokban megérkezik hozzá unokaöccse Jézus, a Galileai Názáretből. (A prófétákkal Isten mindig éjjel és álmukban beszél, mikor mély "Alfa" állapotba kerülnek).

Megjegyzés: A Szentírás azt írja Jánosról (csak Lukács írja le), hogy már az anyaméhben betöltötte Isten Szent Lélekkel (Lk 1,15). Jézusról azt írja, csak akkor szált rá a Szent Lélek galamb formájába, mikor János megkeresztelte, mikor feljött a Jordán vizéből (Mt 3,16). Jánosnak „galamb” volt a jelszó, ki lesz a Megváltó, mert Isten mondta neki, hogy „- akire látod rászállani, az keresztel majd Szent Lélekkel”. Jn 1, 32-34.

Máté, Márk, Lukács leírja, hogy vízbe merítkezése után a Lélek azonnal a pusztába vitte Jézust, ahol angyalok szolgáltak neki, böjtölt 40 napig és a vadállatokkal volt együtt, ami azt jelenti, hogy közel másfél hónapig maradt a pusztába (Mk 1, 13) mint Mózes, mikor felment az Úrhoz a Sinai hegyre (2Móz 34,28).

János nem említi a 40 napos pusztai tartózkodást, sem a böjtöt, hanem azt állítja, hogy Jézus találkozott Keresztelő Jánossal, aki kijelentést tett, hogy Jézus az Isten Fia és Ő keresztel majd Szent Lélekkel (Jn 1,33-34). Amiért János nem említi Jézus keresztelését, attól még meg keresztelhette őt a Jordán vizében, mivel már egy egész napot töltött Jánossal, így volt rá idő bőven.

Másnap Jézus megint meglátogatta nagybátyját, Jánost, aki a saját tanítványai előtt tett kijelentést Jézusról, hogy Ő az Isten Báránya (mert Isten megmutatta Jánosnak azon az éjjelen, kire szállt rá a Szent Lélek galamb formájába) (Jn 1, 29). Ezt hallotta két tanítvány, aki közül az egyik András volt (a másik valószínűleg János volt, aki ezeket leírta), és követték Jézust (Jn 1,35-37). János evangéliuma szerint ők voltak Jézus első követői, első tanítványai.

András és a másik tanítvány (János?), Béhtabarába tartózkodtak Keresztelő Jánosnál, de pár nap múlva, mikor Jézus visszatért Galileába, követték Jézust, ahol András találkozott testvérével Simon Péterrel, akivel elment halászni és szólt Péternek Jézusról, hogy azt mondta Keresztelő János, hogy Jézus a Messiás és rögtön hívta testvérét Simon Pétert, hogy lássa Jézust (Jn 1,42).

A következő tanítványát Filepet (vagy Fülöp), akkor hívta el, mikor Keresztelő Jánostól, Bétabarából hazafelé szeretett volna menni Galileába, Názáretbe, azonban útközben (vagy Jánosnál) találkozott Fileppel, akit elhívott követőjeként. Lehet Filep is János tanítványai közül volt, mivel Andrással egy városból valók, azaz Betsaidából, és lehet András és Filep együtt utaztak Keresztelő Jánoshoz tanulni (Jn 1,44). Filepre nagy hatással volt Jézus beszéde annyira, hogy egyszerűen kijelentette barátjának, Bertalannak, mikor találkozott vele, kinek másik neve Nátánael, hogy gyere lásd meg Jézust, aki felől írt Mózes és a próféták.

Nátánael el is ment Fileppel, és amint odaért egyszerűen elképedve hallgatta Jézust, akiről Nátánael azt hitte, hogy nem ismeri őt: – Íme egy igazán Izraelita, akiben nincs hamisság, mert láttalak, mielőtt jöttél volna a fügefa alatt (Jn 1, 48-50). Jézus már akkor tudta kicsoda Nátánael, mikor az még meg sem szólalt, még nem is üdvözölte Jézust.

Nátánael fiatal legényember, mikor Jézus elhívja követőjének, azt mondván, hogy látta Nátánaelt a fügefa alatt. Egyéb forrásokban az áll, hogy a fügefa „igaz szerelmet” jelent, ha azzal álmodik valaki.

A kánai menyegző történeti háttere

Nátánael és a meghívás körülményei

Valószínűleg ekkor Nátánael házasság előtt állt és három nap múlva lett volna az esküvője, Kánában, ahol lakott, ahová most már mesterét és annak tanítványait is meghívta. Igaz csak utólag, mert az esküvői meghívókat már két-három hete kiküldték a rokonoknak.

Mivel mindössze három nappal az esküvő előtt alakult úgy, hogy több vendég lesz, ezért a saját készítésű, vagy a már máshonnan megrendelt bor, kevésnek bizonyult. Lehet Nátánael pénzügyi költségvetése sem engedte meg az ennél nagyobb tételű bor megrendelését. Azonban Jézus nem hagyta cserben legújabb követőjét, későbbi apostolát, és a földi bor minőségénél sokkal tisztább, nemesebb szőlőből készített borral, mennyei ízű borral szaporította meg a vizet, a kővedrekben.

Kána földrajzi és kulturális jellemzői

Kána egy magasabb dombon (vagy alacsony hegyen) épült város, Názárettől 13 km-re északnyugatra. Jézus városának, Názáretnek egy szomszéd településéről van szó, ahol Jézus hazatérése után harmadik napon esküvőt tartottak és a meghívottak közt volt Jézus családja is.

A csoda részletei

Nátánael családja ismerős lehetett, vagy közeli, távolabbi rokona Jézus anyjának, Máriának, mivel nem csak Jézus, hanem anyja Mária és Jézus fiútestvérei, esetleg ha már nagyobbak voltak, a lánytestvérei is hivatalosan jelen voltak az esküvőn (Jn 2,1).

Jézus családja nem lehetett idegen, az utcáról becsalogatott vendég, mivel a mai napokban, ezekben az időkben sem szokás idegeneket csak úgy egyszerűen meghívni, mivel az ilyen magatartás illetlenségnek számít még akkor is ha csak szerényen nevezzük annak. Általában a szegényebbek csak a szűk családi kört hívják meg, vagy ha tehetősebb, esetleg a közelebbi barátokat, szomszédokat is. Hamar elfogyott a bor, ami arra enged következtetni, hogy nem lehetett nagyon gazdag a család, de annyira szegény sem, hogy még esküvőre sem jutott volna pénz. Nátánael úgy gondolta, hogy csak Jézust hívta meg, ezért elegendőnek ítélte a bor mennyiségét, nem tartotta szükségesnek ennél nagyobb mennyiség megrendelését, utánpótlásként.

Azzal sem számolt, hogy mestere sosem jár egyedül, most így a szolgálata elején pedig még több követője is volt. Az érvelés, hogy Máriának rokona lehetett Nátánael, az is bizonyíthatja, hogy Máriának bejárása lehetett a konyhába, ahonnan az ételt és a bort osztották szét a vendégek közt, ezért már időben tudhatta, hogy ennyi emberrel megszaporodott vendégseregnek nem lesz elég, ezért mikor már alig volt belőle, szólt fiának Jézusnak, hogy elfogyott a bor.

Ha igaz, hogy Nátánael rokon volt, Máriától, Jézustól és testvéreitől tudhatta, hogy Keresztelő János is a rokonsághoz tartozik, akiről a család mesélt, hogy sosem iszik bort, és nem is eszik mást csak sáskát és erdei mézet (Lk 7,33). Ezt az információt megkaphatta Fileptől is, ha igaz az állítás, hogy Filep Keresztelő János tanítványa lehetett, mivel András és Simon Péter városából való, nagyon valószínűnek látszik, hogy Andrással együtt utazott Jánoshoz, Béthabarába tanulni. Nátánael a szűk rokonsági kőrben tudhatta, hogy Jézust is János keresztelte meg a Jordán folyóba, János lakóhelyéhez közel, így joggal hihette azt, hogy Jézus sem iszik bort, és ha ő nem, akkor a követői sem borivók. Minden jel arra mutatott, hogy elég lesz a megrendelt mennyiség. Azonban idővel rájött, hogy Jézus maga is iszik bort (Jn 7,33) és a tanítványai sem nagyon fogják vissza magukat, csak annyit látott Nátánael, hogy rohamosan fogy a bor.

A kővedrek szerepe és a tisztálkodási szokások

A zsidók tisztálkodási szokásai szerint a vendégeknek mindig kezet kellett mosniuk ha valahová mentek (Mk 7,3), így minden családban volt nagyobb méretű mosdótál, vagy veder, ahol a vendégnek mindig tiszta vizet öntöttek abba, hogy az út porát lemoshassák kezeikről, lábaikról. Mivel most egy esküvőről van szó, itt ennyi vendégnek nem lett volna elegendő a kis méretű kézmosó tál, ezért nagyobb vedreket, kővedreket hozattak épp erre a célra. Már minden vendég belemosta kezét a kővedrekbe, lehet mások még a lábukat is belemosták, így enyhén szólva is nagyon mocskos lehetett a víz.

A csoda módszere és jelentése

A leírás szerint 6 kőveder volt tele mosakodó vízzel (Jn 2,6). Egy esküvő lebonyolításához sok mindenről kell gondoskodni, azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat, így a kővedrekről is gondoskodtak. Az írások szerint nagy méretű kővedrek voltak, 1 kővederbe pedig két-három métréta víz fért, ami görög űrmérték szerint 40 liter egy métréta, ami azt jelenti, hogy a kisebb vederbe 40 liter, a három métréta nagyságuba 60 liter víz fért (Jn 2,6).

Ha középarányt számítunk, a 6 kővederbe összesen 15 métrétát veszünk figyelembe, kerekítéssel vagy anélkül, akkor is legalább 600 liter víz lehetett a 6 vederbe. Már fentebb olvashattuk, hogy a vedrekben a víz nem volt tiszta, minden vendég, már érkezéskor kezet mosott, lehet WC-zés után is.

Jézus akár a piszkos vizet is borrá változtathatta volna, beteljesítve ezzel azt a mondását, hogy – Nem az fertőzteti meg az embert, ami bemegy a szájon, hanem, ami kijön abból, azaz a kimondott helytelen, hazug, vádló beszéd teszi beteggé az embereket.

Jézus a kővedrekből a piszkos vizet kiöntette az esküvőn szolgáló emberekkel, akiknek fogalmuk sem volt miért kellenek Jézusnak az üres kővedrek, ráadásul Jézus szólt nekik ezután, hogy töltsék meg újra azokat tiszta vízzel. Lehet, azt gondolták, hogy Jézusra rájött a tisztasági mánia, mivel kézmosásra még jó volt a víz, így csak pocsékolásnak számított újból feltölteni vízzel a kővedreket. Jézus ekkor, borrá változtatta a vizet.

A módszer ismeretlen

Egy biztos, hogy nem „hókusz – pókusz prépárátusz víz legyél bor” varázslói módszerrel, és varázspálcára sem volt szüksége. Nincs erre Bibliai magyarázat hozzáadva, mint használati utasítás. A Szent Lélek, ami a mennyből szállt Jézusra, a Szent Szellem és maga Isten, aki felkavarta a vizet és az borrá változott, mint a Betezda nevű fürdőben, Jeruzsálemben, ahogy felkavarta az angyal a vizet egy évben egyszer, aki pedig elsőnek lépett a vízbe, meggyógyult, akármilyen betegsége volt. Jn 5,1-10.

A bor minősége és a násznagy reakciója

Legalább 600 liter nemes, finom bor várta a már hazafelé készülődő vendégeket, akik azt hitték már nincs mit inni. Mikor a násznagy megkóstolta, ámulva ment a vőlegényhez, valószínűleg Nátánaelhez, és így szólt hozzá: – Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat, te pedig mostanáig tartogattad a jó bort. Az a következtetés vonható le, hogy nem lehetett gazdag család, hiszen maga a násznagy is elismerte, hogy az eddig felszolgált bor, bizony elég silány volt.

A csoda hatása és következményei

A tanítványok hitének megerősödése

Ezzel a cselekedettel Jézus nem csak magát tette elismerté a tanítványai körében és azok körében, akik tudomást szereztek csodatevő képességeiről, hanem magát a vőlegényt és családját is, mivel elterjedt a hír, hogy az esküvőn igencsak kitettek magukért, mivel drága, jó minőségű bort szolgáltak fel, amihez hasonlót a környéken rendezett esküvőkre azóta sem tudott senki beszerezni. Valószínűleg még évtizedek múlva is emlegették, hogy azóta sem sikerült olyan esküvőre menni, ahol a Nátánael esküvőjénél finomabb bort szolgáltak volna fel.

Ezt az első csodát tette Jézus Kánában, aminek hatására Nátánaelben jobban megerősödött a hit mesterében. Az a hit, ami már munkálkodott benne, mikor Jézussal való találkozása alkalmával Jézus kijelentette neki, hogy Nátánael egy igazi Izraelita, akiben hamisság nincs.

Jézus további útja és szolgálata

A csodálatos víz borrá változtatása után Jézus, anyja Mária, testvérei és tanítványai Kapernaumba mennek (Jn 2,12), mivel Jézus már ott lakott. Ezt a Máté evangéliumából tudjuk, hogy Jézus, mikor meghallotta, hogy Keresztelő Jánost Heródes lefejeztette, visszatért Galileába és Názáretből Kapernaumba költözött (Mát. 4,13). Ha ennél későbbi időpontban költözött Kapernaumba, ebben az esetben a Simon Péter házához mehettek, mivel abban az időben költözött Péter a feleségével (1Kor 9,5) és gyerekeivel Kapernaumba Betsaidából.

Ha helyes, ha helytelen az állítás, hogy Nátánael esküvője volt, vagy nem, ha a másik tanítvány, aki Andrással követte őt János volt vagy nem, az azonban biztos, hogy Jézus bárhol is járt a földi élete során, mindig embertársa volt a fontosabb, mint ebben a történetben is a víz borrá változtása, Nátánael családját emelte ki ezáltal a közösségben, növelve a család „tekintélyét” a rokonok, ismerősök, barátok, szomszédok körében, mivel több évtizeden keresztül emlegethették minden esküvőn, hogy soha senkinél nem ittak finomabb minőségi bort, mint Nátánael esküvőjén. Jézus, az Atyától kapott szeretete által ma is mindenkiben élő reménység, mivel Ő soha örökké nem hal meg.

Összegzés – A kánai menyegző üzenete ma

A kánai menyegző története ma is arra emlékeztet, hogy Jézus jelenléte képes átalakítani az ember életét. A víz borrá változtatása a hiányból bőséget, a hétköznapiból mennyei minőséget hoz létre, és megmutatja Isten szeretetének erejét.

írta: Kacsó Károly. 2024. április 17.| frissítve: – – –